Kedves eddigi olvasóim!
Sokáig hezitáltam, de úgy döntöttem, hogy új oldalra költözök!
Megelégeltem, hogy képtelenség képet feltölteni, de korábban, amíg lehetett, rettenetesen körülményesnek találtam. Ezért nem is írtam rendszeresen, mert csak felidegesítettem magam.
Az új blogcímem:
(Itt már képek is vannak!! Végre!)
Nos, gondolkoztam, és arra jutottam, maradok nyílt blogoló. Nem tetsszhet (húha, ez a szó kifogott rajtam) midenkinek, amit írok, ennek kell örülnöm, ha megosztom az embereket :)
A december káosz volt. Mikulás, karácsony, szilveszter, 2 szülinap... Azt hiszem a március-április hónapot aszketizmussal kell töltenünk, mert még egy téli gyerek már nem fér a büdzsébe. (Persze ott van az előnye is egy újabb dec-jan-i babának: azonos ruhaméret,na és az a hangulat.... Mintha a te terhességed miatt díszítenék fel az utcákat :) )
Próbálkoztam videofeltöltéssel, de persze miért is menne.. Túl nagy, így nem megy. Ez sem. A képek feltöltése sem egy felhasználóbarát dolog, de teszek fel, ha lesz egy kicsit több időm.
A karácsonyt Mamiéknál töltöttük. Jó volt, sokat ettünk,ittunk, szülinapoztunk, együtt volt a család. Aztán itthon is szülinapoztunk, Annám 28-án volt 3 éves nagylány!
Ennek tiszteletére katicás tortát kapott, amit 1 hétig ettünk, akkora volt. A végét ki kelltt dobnom, amit lánykám nagy színészi átéléssel megsíratott, majd közölte, hogy másikat kér. (Anyukádat kislányom!)
A szilveszter itthon telt, barátnőmék jöttek, de elég punnyadtak voltunk.
Ma pedig.. Az én kicsi fiam 1 éves lett! Egész nap próbáltam nosztalgiázni, bár tortasütés és sütisütés közben ez nehezen ment. Ezt Bence megspékelte egy klassz kis hisztivel is, gondolom ő is nosztalgiázott..
És most. Megyek, csinálom a csokimázat a sütire. A lényeg, hogy bejelentkeztem. Remélem képeket is tudok hozni :)
B.Ú.É.K mindenkinek!!!
A legutóbbi bejegyzésem, vagyis a levél a Jézuskának jó nagy vihart kavart...
Lelopták a blogról a bejegyzést, feltették az nlc-re, és a sok besavanyodott, magát tökéletesnek vélő nagybetűs ANYA most ezen csámcsog. (Na akkor most én is gerinctelenül a hátuk mögött kibeszélem őket.)
Sajnálnak, hogy nem lelem örömömet a gyerekeimben. Sajnának, hogy nem tudom őket megbecsülni. Lusta dögnek tartanak, aki tespedni akar.Sanálják a gyerekeimet, akiknek nem olvasok, kölesgolyót adok reggelire, és nem válaszolok a kérdéseikre.
Komolyan gondolkozom azon, hogy zárttá teszem a blogom.
Nem akartam, mert úgy éreztem, és most is úgy érzem, amit írok ,az vállalható. De azt, hogy egy ártatlan levélért támadjanak, nagyon nehezen viselem. Nincs szükségem erre. Ez már a harmadik alkalom, hogy viszont látom a bejegyzésemet más oldalakon.
Egyszerűen nem értem ,hogy találnak ide, mikor a keresőben nehezen találom meg én is a saját blogomat. Na és azt pedig pláne nem értem, hogy van bárkinek is képe lelopni más írását..
Ha döntök a blog bezárásáról, szólni fogok mindenkienk.. Egyenlőre em tudom mit tegyek.
Kedves Jézuska!
Gyerekeimmel tervezzük a karácsonyi ajándékkívánság lista elküldését Neked, de nagyon képlékeny a lista, minden nap felkerülne rá újabb dolog, én pedig próbálom terelni a nagyobbikat az ésszerűség felé. A kisebbik pedig úgyis olyan dolgot kap, amit Te jónak látsz!
Szóval, amíg nem dönti el Anna véglegesen, hogy beteg Pónit (anyám...) kérjen, vagy Fifit, addig leírnám neked az én karácsonyi kívánságomat. Erősen lehetséges, hogy általában az én kívánságaim minden több gyerekes Anya karácsonyi listáján szerepelnek..
Szóval Kedves Jézuska!
Nagyon szeretném, ha
1. Reggel legalább egy alkalommal magamtól ébredhetnék! Szeretnék világosban ébredni, nem hallani rácsrázást, és ajtón becsörtetést.. Az átaludt éjszakákról már nem is beszélek, lehetetlent azért én sem kérek Tőled.. :)
2. Minden vágyam egy olyan reggelizés, amikor végig ülve eszem! Nem pattogva, felváltva vizet, kenyeret, kölesgolyót adni, és nem sikítozást, elégedetlenséget hallgatni! Szeretnék reggelire a maradék összecsócsált kenyérbelen kívül, és a gyerekek számára emészthetetlen kenyérhéjon kívül más tartalmas étket is enni, mert idő hiányában ez most elmarad...
3. Mit nem adnék egy kád forró fürdőért NYUGALOMBAN...és nem dörömbölő kezecskéket hallgatva az ajtón,rosszabb esetben a kád mellett, közben ilyen szösszenetekkel megspékelve: "Anya mit csinálsz? Anya pisilni kell! Anya megmosom a hátad! Anya bemegyek! Anya én is beülök melléd!Tessék odaadom neked a gumikacsát! Mostmár gyere ki! "
4. Olvasni! De végre egyszer úgy szeretnék egy újságot, könyvet a kezembe fogni, hogy az még friss! Nem pacás, kölesgolyó mázas, esetleg a fél lap hiányzik, a maradékon harapás nyomokkal éktelenkedve..
5. Megnézni egy filmet moziban!! Óóó... mozi.. Azt sem tudom mikor voltam utoljára! Még mindig fa székeken ülnek ott az emberek?
6. Dvd-zni szeretnék! Méghozzá nem akárhogy! Csak egy filmet úgy szeretnék megnézni, hogy nincs a fülemen a böhöm nagy fejhallgató, nehogy felébredjen a gyerek...
7. Egyszer valaki válaszoljon kérlek helyettem a miért kérdések áradatára!!
8. Szeretnék 1-2 órácskát eltölteni a lakásban EGYEDÜL! Úgy, hogy semmit sem csinálok!
9. Úúúgy szeretnék elmenni valahová gyerekek nélkül! Nem több napra, csak pár órácskára. Múzeumba, étterembe (fondüzni szeretnék)...
10. Hadd egyek meg egy túrórudit vagy krémtúrót egyedül! De az egészet! Az elejétől a végéig! És nem zugban, hanem legálisan! Naaa! léccilécci....
11. Szeretném, ha rendrakáskor még fél óra múlva is a játékok a helyükön maradnának, ha a mosógépbe pakolt ruhák nem vándorolnának ki még mosás előtt a helyükről, és olyan jó lenne, ha a reggel felvett tiszta pólóm legalább a délelőtt folyamán büfi,kaki,nyálmentes maradna! Ugyanez vonatkozik a gyerekek ruháira is....
Hát Jézuska, most, ahogy visszaolvasom, amit írtam, látom, hogy ezek még egy Mindenható számára is teljesíthetetlen kérések.. Úgyhogy azt mondom inkább, ne is törődj velem, és koncentrálj a gyerekekre és az ő ajándékaikra.. Azok legalább pénzért megvehetőek, teljesíthetőek... ;)
Így álldogálok
Már közösen is tudnak rámolni..
Nem elég nagy az ágy :)
Jönnek még képek, de most valamiért annyira macerás feltenni őket, vagy túl kicsi, vagy nagy a kép...
Tegnap megjártuk a gyermeksebészetet Bencével.
Felébredt a délutáni alvásból, én meg átpelenkáztam. Amikor kibontom, akkor nézem a fütyköst..Valami döbbenet volt! A töve kb. duplájára dagadva, tiszta piros, a vége pedig elkanyarodva.. Első ránézésre olyan volt, minta a heréje felcsúszott volna. Tudom, hogy hülye hasonlat ,de így nézett ki..
A fórumos csajoknak rögtön lefényképeztem, hogy szerintük EZ mi a fene.. Itt megkímélem az olvasókat a látványtól..Szóval gyerekorvos, aki azt mondta, hogy gyermeksebészet, addig pedig kamillázni. Apát ugrasztotam, azt mondta, kb. 2 óra múlva tud hazaérni. Közben kiderítettem, hogy hol az ügyeletes sebészet (mentőst hívtam, elmondtam mi a helyzet, erre: és a gyerekorvos nem mondta, hol az ügyelet? Hát bammeg, akkor mi a frásznak hívnálak téged???)
Közben megebédeltettem, összepakoltam, kibontottam újra a pelust, ekkor már átment rettenetbe a duzzadás, és vérzett is.
5-re értünk be a sebészetre, be is hívtak rögtön.Doki bá első reakciója: hujujujjj! Kösz, hogy megerősítettél abban, hogy ránézésre ocsmány a fütykös.. Kiderült, hogy mivel a fityma le van még tapadva, így a pisi oda szépen befészkeli magát, és ez jó táptalaj a kórokózóknak. Húgyuti gyulladás...
Felnyomtak szegénykémnek egy kis csövet a fütykösnél, és átmosták neki. Mondta a doki, hogy fogjam le. Köszi..Próbáljon már meg lefogni egy 10 és fél kilósat....Szerencsére gyors volt, így kb. fél perc alatt végzett, Bence üvöltött, én nem mertem odanézni, csak a végén. A betadin-tól tiszta dzsúz lett ,én meg frászt kaptam, azt hittem hirtelen, hogy vér...
Szóval most 5 napig antibiotikum, naná, hogy az a fajta, ami a legrosszabb ízű, és Anna kihányta annak idején. Bence megitta, kapja a Normaflore-t is, és most dőlt meg az elvem, mi szerint neki nem adok teát. Nem a jó büdös francot! Nem itta a Normaflore-t vízzel, így ez maradt..
Kamillázunk is, amit nagyon élvez, és ma már lényegesen szebb a férfiasság :)
Azért a tegnapi nap fénypontja: Fiam megkapta az új autósülését :) Vettünk egy Römert, alig várom, hogy kipróbálja!
Hát fogós kérdés... Hihetetlen, hogy ebben az országban mindennel megnehezítik a dolgunkat! Semmi sem fekete vagy fehér, jól össze kell zavarni az ember lányát, hogy véletlenül se lehessen egyszerű döntést hozni...
A H1N1-es mizéria elején zsigerből oltásellenes voltam. Szerencsére nem vagyok kismama ,így ezt a dilemmát nem kellett átgondolnom, a gyerekek 3 éven aluliak, tehát ismét egy gonddal kevesebb. Apa sok helyen megfordul a munkája miatt, én alapból az 1-es rizikófaktorba esem az aszthmám miatt, de végül úgy voltunk vele, nem kell oltás. Ez folyt a csapból is, a tv-ben mentek a riportok, jöttek a körlevelek, cikkek, fórumok.
Aztán egyszer csak már nem csupán pro volt, hanem kontraként meghallgatták az oltáspártiakat is,jöttek a celebek, jött Czeizel és még sokan mások, egyik ezt,másik azt mondta.
Most meg mossák a fejünket, hogy igenis oltani kell!
Rádásul, hogy ne legyen már könnyű a helyzet, időközben az 1 éven felülieknek is engedélyezték az oltást, így ebbe már Anna is beleesik.
Namármost akkor hogy vagyok jó Anya? Ha azt mondom, hogy nem teszem ki a gyerekem és magunkat a lehetséges mellékhatásoknak, nem kísérletezek egy frissen engedélyezett vakcinával, és bízom, hogy megússzuk. Vagy adassam be? Mert mi van akkor, hogy ha már annyira nem bízunk ebben az országban senkiben, hogy nem látjuk a fától az erdőt?? Mi van, ha mire rájövök, hogy kinek van igaza,addigra már késő lesz? Nem magamat féltem, hanem a gyerekeket...
Nos, ma voltunk 9 hós státuszon a kisebbikkel. Bence 10400 gramm és 80 cm. Doki néni szerint 1 éves paraméterei vannak.
Bence teljes nyugalommal szemlélte, ahogy az előtte lévő babák sorra jönnek ki üvöltve, egy kis fellengzős nézést is produkált. Gondolom úgy volt vele, szerencsétlen bőgő masinák, bezzeg én milyen bátor fiú vagyok ! Naja, ha nem kap szurit, akkor más is nagylegény.. :) Doktor néni kérdezte is, hogy mindig ilyen nyugodt? Khm... hát erre csak annyit mondtam, hogy kérdezze meg a szomszédokat.. :)
Egyébként sosem fogom megérteni annak az észjárását, aki a rendelési időt kitalálta a tanácsadóban...Mikor van? 11 és 14 óra között. Nagyszerű... Éppen alvásidőben. Persze Bencét is ébreszteni kellett, aki igazán nem kultiválta tettemet, üvöltött is rendesen, amíg bele nem nyomtam a tápszert a szájába. Még jó, hogy a szomszéd asszony elvitt minket.. :)
Annába pedig töltöm a tudományt.. Megvettük neki Elmo bilire szoktató dvd-jét, és azt nézi. Negyedjére... Hátha eljut a kis agyáig ,hogy mit is kéne csinálni.. Gondolkoztam rajta, hogy a hanganyagát felveszem, és álmában is azt játszom, hátha úgy mélyebbre hatol az üzenet... :)
Minden esetre nem tudom a dvd-től, vagy sem, de egyszer csak jött Anna, hogy: Anya pisilni kell! Halleluja,hozsanna! (Persze ezt ma eddig egyszer produkálta, dehát ne legyünk ugyebár telhetetlenek...)
Bloggal kelek, bloggal fekszem, hogy írni kéne ,de nagyon! Annyi mindent produkálnak gyerkőceim, hogy félek, hogy elfelejtem..
Szóval visszatérünk, remélem megint rendszeresen (bár, ha leánygyermekem minden alkalommal így nyafog mellettem, mint most, talán a monitort is kivágom az ablakon...)
Anna már majdnem 3 éves, Bence pedig 9 hónapos múlt. Olyanok, mint két tojás..Egy fürj és egy strucc..:) Komolyan nem gondoltam, hogy két gyerek, akik ugyebár ugyanonnan jöttek, ennyire különbözhetnek. Na jó, Anna esetében volt egy kis centrifuga is, de nem hiszem, hogy ez lenne a magyarázat.
Nem csak külsőleg, de belsőleg is különböznek. Bence imád enni, ennek ékes bizonyítéka a méretei: 86-os ruhákat hord (pontosabban a nővérei bodyjait hordja, egy méretben vannak), és 10 kiló körül van. Pontos értékeket a jövő heti státusz után teszek közzé :)
Az éjszakát 6 hós kortól átalussza, Anna ettől kezdve kezdett megtisztelni a gyakori ébredésekkel. Nem mondom, vannak nyöszörgések, pláne, amióta fogzunk, de sosem kelett még kivenni az ágyából, odamegyek, cumi, simi, jóccakát! Nappal nem tudom miben más számára a világ, de ilyenkor ringatnom kell. Annának van alvós Csacsija. Bencének is vettünk, de köszöni, nem kellett volna a pénzünket költeni holmi ikeás nyuszira,brekire.. Neki a legtökéletesebb az alváshoz a rongypelus. Lehetőleg minél büfiszagúbb, annál jobb. Gondolom, már a szagától beájul rögtön. Azért az előnye, hogy nem kell vadásznunk neki alvóskütyüt, ha elhasználódna.Rongypelust bárhol veszek, lebüfiztetem vele, mert az bármikor megy, és kész az alvóspelus :)
9 hónaposan kúszik,mászik,ül,áll,oldalazva lépeget! Ez nekem baromi nagy szó, aki tudja a lányom előzményeit, érti,hogy miért :) Csak ámulok,hogy "nagykönyves" fiam van, nem kell aggódnom érte!
A másik furcsaság számomra, hogy nagyon Anyás a drága! VÉGRE! Na jó, néha a hátam közepére kívánom,de általában olyan jó érzés! Persze van, amikor mászik utánam a konyhába, dünnyög, jógázik(ommm,ommm- ez lehetek én, mert akkor mondja, ha azt akarja, hogy vegyem fel), és csimpaszkodik a bokámba.
Csajszikám meg.. Hát ő kész nagylány! Oviba megyünk kérem szépen januártól. Legalábbis papíron, mert a szobatisztaság terén még vannak hiányosságaink. Júniustól szept. elejéig próbálkoztunk, de semmi előrelépést nem tapasztaltam. Most vissza kapta a pelust, mielőtt még én meggajdulok a sok mosástól, takarítástól, és van 2 hónapunk szobatisztává válni. Rögös út ez... Ötletem sincs, hol és hogy kezdjem, mert valamit nagyon elronthattam...
Egyébként gyönyörűen beszél, választékosan, összetett mondatokkal. Van humora, és érti is a viccet :) Kis energia és szeretet bomba, mindig jókedvű, bárkit megnevettet.
Hát dióhéjban ennyi a kimaradt hónapokról. Még képekkel illusztrálok, ha hagyja a pereputtyom, és ezek után a napi (vagy pár napi) történéseket írni fogom szorgalmasan :)
Jajj nem is gondoltam, hogy így hiányzik párótoknak a bejegyzésem :)
Már régóta készülök írni, ígérem, a hétvégén lesz új bejegyzés!
Díjat kaptam! Én :) Nahát ilyenben még sosem volt részem, Edina volt az, aki megtisztelt vele :) (levibogi.freeblog.hu)
Köszönöm :)
Mint mondtam, Annát beírattuk az oviba, ahonnan én minden nap várom a levelet.
Nos tegnap jött egy levél a régi címünkre, hogy Annát felvették. A bölcsibe! Ahová mi nem kértünk idén felvételt...
Az történhetett, hgoy tavaly jelentkeztünk, mert még úgy nézett ki, hogy vissza kell mennem dolgozni. Időközben Bence a pocakba költözött, jött a levél az elutasításról, mi pedig nem is fellebeztünk, mivel már nem volt fontos a felvétel. Na de abban a levélben szó nem volt várólistáról, és semmi egyébről! Nem évül el 1 év alatt a jelentkezés? Nem kellene legalább egy telefont vagy levelet megereszteni, hogy kezit csókolom, kell még bölcsi? Itt laknak még? Dolgozik?
Azért vagyok ilyen pipa, mert a bölcsibe kizárt, hogy felveszik Annát, ahogy ugyanis megtudják, hogy én itthon vagyok, rögtön rúgnak hátsón, hogy hazáig szállok. Az oviba pedig 90%-ig biztos vagyok, hogy nem fogják felvenni, ha látják, hogy Anna a bölcsibe felvételt nyert. Így most két szék közé esünk...
Persze lehet kérdezni, miért akarom én Annát közösségbe adni, mikor itthon ülök a valagamon. Mert ugye az ilyen Anya rossz Anya .. :) Azért, mert ÉN ismerem a gyerekemet, én látom és tudom, hogy mennnyire meg van őrülve a gyerektársaágért, és mennyire csalódott, amikor nincs kivel játszania az udvaron. Márpedig egy 29 éves Anya és egy 5 hónapos tesó nem éppen a legideálisabb játszótárs egy 2 és fél-3 évesnek...És különben is, kinek mi köze hozzá??? :)
Hétfőn állítólag jön a levél az oviból... Kiváncsi leszek, hogy pofára esünk-e...
Jelentem, megvagyunk, csak éppen egyre kevesebb időm van írni :)
Nos kérem, nagy változások álltak be gyerkőceimnél...
Bence felhagyott a "fekszem és nézelődöm" korszakával. Fiacskám pillanatok alatt hasra csapja magát. A gond ott kezdődik, hogy visszafelé már nem működik a tudománya, így ""csicskáztatja" jó édes Anyukáját. :) Mindez nagyon szép és jó, ha nem tenné eme jó szokását éjjel is.. A dolog úgy néz ki, hogy fiam gondol egyet, és hasra fordul. Pár perc múlva elfárad, és akkor jön az S.O.S. jel leadása, ami nála üvöltésben nyilvánul meg... Ilyenkor Anya készségesen megfordítja. Erre fiacskám ráébred, hogy ő mégis csak hason szeretne lenni, és azzal a lendülettel fordul is vissza. Így szórakozunk mi kettecskén hajnal fél 5-től ,mert ugyebár az időnkből kitelik, hát akkor miért ne... :) A dolog másik hátulütője az, hogy Bence nem tud hason aludni.. Így hót kómásan is csak sír hason, mert álmos... Megtanulhatna már visszafordulni :)
Na de nem csak ez változott hapsikánál, hanem, hogy elkezdtük a hozzátáplálást. A tejem örökre eltávozott, így kezdtünk almával. Az étlapunkon alma, őszibari,sütőtök és sárgabari szerepel egyenlőre.. Ezek közül Bence favoritja a sütőtök :)
Elkezdte a hangját erőteljesen használni, leginkább sikít, mert az olyan fülettépő..:)
A játékait könnyen bekebelezi, pár napja már egyik kezéből a másikba is átteszi őket.
Nagy bohóc gyerek, hangosan kacag, amikor öltöztetem, puszilgatom, játszunk. A nővérére pedig úgy néz, mint egy Istennőre :)
új járgányom van
hurkagyurka :)
Itt kötött ki a játszószőnyegről :)
Apropó nővérke..Annával elkezdtük a bilizést. Pelust levettük, kapott csajszis bugyikat, és próbálkoztunk. Egészen jól ment, alig volt baleset, minden egyes sikeres bilimisszió után matrica járt, amit a bilire ragasztott.... Aztán jött ez a caros idő, és egy jó kis megfázás, így a bili parkolópályára tévedt sajnos.. Nagyon remélem, hogy nem felejtette el tudományát :)
Egyébként pedig a gyerekek imádják egymást. :) Anna a héten közölte, hogy: Szeretem a Bencust! :) Majd átölelte. :) Na az ilyen pillanatok azok, amikor semmi más nem számít :)
csak a koktél és a pálmafa hiányzik..
cicalány
tesók :)
Fel tudom magam bosszantani az emberi hülyeségen. Megszokhatnám már, hogy vannak agyilag degeneráltak, de még mindig képes vagyok füstölögni, ha ilyet hallok vagy látok...
Sms csíkos reggeli műsorban okosak a Gyeden,gyesen lévőket támadták. A legtöbb sms arról szólt, hogy aki szül, az ne a gyed, gyes, családi pótlékért szüljön, hanem , mert gyereket akar. El lehet menni dolgozni!
Tuti, hogy ezek az sms-ezők nem tudják, milyen az, amikor valaki vágyik egy gyerek után!
Amikor azt mondod, hogy én annyira szereténk gyereket, hogy rendben van, pár évig keressem a töredékét annak, amit egyébként kapnék, csak LEGYEN! Most pedig ezt a keveset is elveszik.. Azt hiszik, hogy a gyed, gyes, kiegészítésként jön a fizetés mellé? Nekünk az itthonlét alatt nincs más bevételünk, másfél fizetésből él ilyenkor egy 3-4 fős család! Ebből megveszi a pelenkát, a gyümölcsöket, zöldségeket,ruhát a gyereknek, aki ,mint tudjuk, gyorsan nő, rosszabb esetben tápszert. Olyan nagy összegnek gondolják ? Ki lehet próbálni Apa fizetéséből és gyesből élni, nevelni, megadni!
Na és,hogy hadakozunk az ellen, hogy visszamenjünk dolgozni? Először is: hová? A legtöbbünk helyére felvettek már valakit, vagy,ami még rosszabb, nincs is már munkahelyünk. Na és miért is ne hadakoznánk, ha nem jó szívvel adjuk ki a gyerekeinket a kezünkből, mivel tudjuk, hogy optimális esetben 3 évig a gyereknek az Anyja mellett a legjobb!
Szóval igen, ne sírjon a szánk, mert más országokban nincs gyed és gyes.. Nincs. Tényleg. De van Apuka, aki egyedül is el tudja a fizetésével tartani a családját, vagy van korszerű bölcsi, van pénz babysitterre, vagy létezik rugalmas munkaidő,munkahely...
Suttyó sms-ezők, és kismama támadók! Gondolkozzatok, ha van mivel!
Fiamat elneveztem Tchibonak.... Reggel fél 6-kor ugyanis ő az, aki pillanatok alatt éberré varázsol...
Szóval Tchibo rendszeresen ekkor ébred, magam mellé veszem,olyankor még az ágyamban hőbörög egy sort... Van egy Mushos báránya, amit én alkesz barinak hívok, mert úgy béget, mint egy illuminált bodros szőrű. Nos, szerintem a fiam eltanulta tőle a beszédet, mert ő is ugyanígy nyomja: ööööáááóóóóó ..:) Ezzel indulunk reggel..:)
Oltáson is voltunk, mert már nagyfiú, 4 hónapos! Ezen alkalom hatására úgy döntött, kissé belehúz súlyügyileg, így a mérleg a doki néninél 7750 grammot mutatott.. :) Fiam feküdt a vizsgálón kiterítve, a védőnénik csak nézték a doki nénivel, majd orvosunk megjegyezte, hogy : hát igen.. méretes példány.. :) Aztán hozzátette, hogy egyáltalán nem kövér a gyerek , hanem hatalmas, hosszú, masszív : ) Megdícsérték a haja színét, ésa nyakláncát is, majd ennek örömére gyorsan beledöftek két szurit, amit Tchibo kitörő ordítással fogadott...Ezek után megkérdezték, hogy éjjel is ilyen intenzitással ordít? ha éppen éjjel kap szurit, akkor igen...
Kint a váróban jött az okos kérdés egy Anyukától: MIT TUD? Így... Mintha egy porszívóügynök terméke után érdeklődne.. Hát lássuk csak.... Önállóan lélegzik, mozgatja a végtagjait, helyzetváltoztató mozgásra képes,hangot ad ki, ha megrázom csörög, ha megnyomom, hörög, és ő a pisilős kakilós modellből van... Komolyan nem értem ,hogy lehet ilyen hülyéket kérdezni... ):
Anna meg... Reggel felkel, és egész nap pezseg, mint a kicsi plussz.... Nagyon jó dumája van, el is kezdtem írni, nehogy elfelejtsük
Tegnap pl. a TESCO parkolójában kerestünk helyet, de persze Apa vagy 3 perce körözött már, mert semmi sem volt elég jó neki. Erre Anna megkérdi: Hová tekergünk már? :)
Most éppen úszógumi lázban ég, azt akar venni, és menni vele a kádba, mert: "imádok pancsizni".
Várjuk a papírt az oviból, hogy elutasítottak-e....
A gyermek az egyetlen lény,
aki képes annyira átölelni,
mint amennyire szeret, azaz:
teljes erejéből.
Minden Anyukának kívánok minél több ilyen édes ölelést!
Apa korán jött haza (akkor még voltak ilyen szép idők..), és elmentünk nagybevásárlásra. Nekem folyamatosan majd leragadt a szemem, dehát nem is csoda, majd' másfél éves lánykám éjszaka minimum 4-5 ébredéssel tiszteli meg szüleit.. Ha már bevásárlás, gondoltam vegyünk tesztet is, tekintve, hogy egy hetet késik. Nem nagy szám az ilyen, volt már, hogy 60 napos ciklusom volt, de a dokihoz történő belépő első állomása egy teszt. Mert ahányszor felhívom, hogy nem jött meg, az első kérdése, hogy csináltam-e tesztet. Márpedig inszemes megbeszélésre megyünk, így fontos lenne, ha egyáltalán normális ciklusaim lennének...
Szóval tesztet megvettem, és hazamentünk. Apa rákérdezett ,hogy megcsináltam -e már. Nem csináltam. Én, aki képes volt havi rendszerességgel 3 tesztet is ellőni, volt, hogy mensi alatt is teszteltem, "úgyis olyan szerencsétlen leszek, hogy terhesség alatt végig menstruálok" címszó alatt. Hát most nem siettem. Clostym elfogyott, Apu betegsége és halála miatt vissza sem mentem az orvoshoz, ebben a hónapban egy alkalommal voltunk együtt,szóval esélytelen az ügy. Apa viszont erősködött, ő, aki máskor eldugta előlem a tesztet,nehogy idő előtt csináljak :)
Így hát engedtem a családfői nyomásnak, és hogy befogjam végre Apa száját, elmentem dobni egy pisit a tesztemre. Máskor lestem,hogy megy a csík, és majdnem nagyítót is bevittem, hogy biztosan nincs ott legalább egy halvány második. Most letettem a tusolóra, lehúztam a wc-t, aztán visszafordulva rápillantottam. Basszus az ott 2 csík!!!! 2 jó erős csík! Az enyém! És spontán!!!
Remegve berontottam Apához, akinek Anna éppen az ölében volt, és megkérdeztem, hogy mit szólnának egy kistesóhoz? Apa mosolygott egyet, jelezve, hogy ő aztán tudta, majd közölte, hogy fiú lesz! Amit én is azonnal tudtam, és azt is ,hogy Apu küldte hozzánk maga helyett. Annak az esélye, hogy teherbe essek, ha nem is a nullával, de a nulla közeli értékkel volt egyenlő :)
Persze utána jött a kétségbe esés,hgy sikerül-e kihordani, Annát hogy emelgetem, és egyébként is megint 9 hónap aggódás, de éreztem, hogy Apu majd segít nekünk :)
Most meg... Tesztem eredménye bent alszik a játszószőnyegen.... Pontosan ma 1 éve tudom, hogy ő van nekünk :)
Hát idáig is eljutottunk... Az én kicsi lányom ovis lesz.. Reméljük!
Ma ugyanis elballagtunk az oviba, és szerencsét próbáltunk. Anna egész reggel az ovit emlegette, amiben kicsit csalódott, mert a játszótér részét lebontották ,mivel bővítik az ovit.
Bent özön szülő, találkoztunk mindkét szomszéddal :) Egyik Anyuka stílusa kissé bicskanyitogató volt, tipikus "én mindent jobban tudok" Anyuka volt,aki megkérdezte, hogy mennyi idős Anna. Mondom, januárban tölti a hármat. Erre rámnéz,mintha egy idegen bolygóról jöttem volna, hogy és őt akarom beíratni?? (Ááá nem, a 4 hónapos öccsét...) Mert hogy év közben nincs felvétel, pláne nem veszik fel, ha otthon vagyok a kicsivel, mert ugyebár simán tudok mindkettővel otthon lenni. Hiába mondtam neki, hogy én írtam mailt az óvodavezetőnek, aki azt válaszolta, menjünk beíratkozni, ő hajthatatlan volt, mert hát még a vezetőnél is jobban tud mindent, és az ő lányát sem vették fel tavaly! kezdtem magam kellemetlenül érezi, hogy az én óvodai ellátásra jogosult gyerekemmel ugyan mi a fenét keresek ott... Aztán bementünk, megkérdezték, hogy melyik oviba szeretnénk járni, én meg azt ,hogy van-e esélyünk a felvételre. Azt mondta az óvónéni, hogy mindenképpen, mert az ő ovijukat januárban bővítik 3 csoporttal! Haha! Januárban! Amikor mi kezdenénk az ovit! :)
Szóval májusban várhatjuk a levelet. Amikor kijöttünk, és mondtam, hogy mit mondott az óvónéni, az okos Anyuka felháborodva megjegyezte, hogy:"hihetetlen!" persze, dögöljön meg a szomszéd tehene!
Kiváncsi leszek, hogy felveszik -e lánykámat, én nagyon örülnék neki, ha végre korosztályához illő társaságban lehetne...
A héten végre voltunk a kardiológián. Teljes nyugalommal indultam el, tudtam, hogy minden rendben lesz, mert hát egy Anya megérzi, ha baj van. Rosszul gondoltam...
Megvizsgálták uh-val, EKG-val, megnézték a vérnyomását, és megállapították, hogy kamrai sövényhiánya van, magyarul lukas a szíve. 2 mm-es a luk, és az orvos szerint a lehető legjobb helyen van (tévedés, akkor lenne jó helyen, ha nem lenne ott egyáltalán!). Jó esélyünk van rá, hogy magától összenő, ez majd fél év múlva kiderül a kontrollon.Fél év..... Az még rettentő soká lesz! Próbálom a jó oldaláról nézni: az nagyon sok idő, így lesz módja annak a fránya luknak eltűnnie onnan! De addig biztosan öregszem pár évet.
Aznap, amikor hazartünk, már azt vettem észre, hogy azon aggódom, vajon jó-e, ha felhergeli magát, nem gond-e, ha sírni hagyom kicsit, miért így veszi a levegőt és nem úgy, miért nem szopik, stb. Mostmár sikerült helyre tennem magamban a dolgot, az orvos szerint sem fogunk észrevenni ebből az egészből semmit, jó eséllyel. Úgyhogy mindent csinálunk ugyanúgy, éljük az életünket, várjuk, hogy teljen az idő, és reménykedünk...
Közben mindkettő szépen növöget, Anna nagy dumás, tegnap este sikerült beégetnie az egyik rokon előtt... Itt volt nálunk, Anna meg elkezdte simogatni a frissen kopasztott csülkeimet, és közölte, hogy szúr!! Aztán az arcomra tévedt a keze, és megállapította, hogy szúr az állad! Na és hogy ha már tűz,legyen nagy: a lábujjaimat kezdte birizgálni, majd hangosan többször ismételgette: GOMBA! (Anyád valagát...)
Bence pedig.. Egy óriásbébi, kapja az én tejemet, hozunk neki idegen tejcsit, és tápszer is van. Ezek kombinációjának hatására már jócskán 7 kiló fölött van (ma mérek!) :) A játszószőnyegen nagyon jól elvan, megfogja a felakasztott játékait, rázza, gyűri. :)
Alvás közben is rázom :)
Anna "odaadta neki"a nem használt nyusziját ("Annáé! Nem vedd el Anna nyusziját Bence!"), ez lett a "Nyunyó", amit napközben gyűr, rág, dumál neki, de alváshoz még nem kaphatja meg, mert a fejére húzza. Folyton mosolyog, beszélget, kiabál :)
Fiam reggel fél 6 körül ébred. Én kómásan magam mellé veszem, ő nézi az ablakot, és nagyon mondja neki. Én pislogok a szemhéjam alól, aztán,amikor kezdenék alfába süllyedni, Bencének eszébe jut, hogy éhes. Jön a reggeli szopi 6 körül. Utána böfi, a toccsanó bukás feltörlése, vissza az ágyba. Bence elalszik. Anya ismét közelít az alfához, de ekkor kivágódik az ajtó, és megérkezik elsőszülöttem a jó édes Apukájával. Sosem tudom megérteni, hogy nem tudnak halkan közlekedni, minden esetre Bencének kipattan a szeme, az enyém szintúgy, immár véglegesen....
Aztán jön a reggeli nagyüzem. Bencét felöltöztetem, majd Anna jön, de őt előtte még be kell cserkésznem. Pár kört róvunk a lakásban, és cirka 20 perc után a lány az ágyon fekszik ,hiszti közepette, én pedig hámozom ki a pizsiből. Bence ilyenkor unja meg, és figyelmet követel. Apa jön, és figyel rá...
Apa elmegy dolgozni, Anna sír, hogy hol van az ő Apukája, Bence csendben. Még. Mert jön a reggeli... Leülök Annával, és valami belső óra hatására Bence ilyenkor rákezd az üvöltésre... Nem éhes, pelus tiszta, de ő üvölt... Annába próbálom beleimádkozni a katonákat, ő közben megkérdezi 64-szer, hogy miért sír Bence..Hát kislányom, azt én is szeretném tudni. Persze lassan eszik, ezalatt öccse úgy feltúrázza magát, hogy leizzad... Én pedig közlöm, hogy szabadságra akarok menni! Pedig még csak fél 9 van! :)
Mikor Anna pocakja sem teljesen üres már, jöhet Bence vigasztalása, majd az etetése, mert közben megint éhes lett... Utána böfi, bukás feltörlése a padlóról, és magamról.
Mosogatás, főzés, közben cumi beadás, hintáztatás, könyv nézegetés Annával, vécére menés két gyerekkel (na ez maga a mámor, hogy még itt is árgus szemekkel figyelnek... Tiszta 1984... :) ) Anna pelusának cseréje, mert mindig főzés közben kakil be!
Amikor Bence "ebédel" 100%,hogy Anna is ugyanakkor éhezik meg... Így amíg etetek, addig hallgatom a nyafogást ... :) Persze soha máskor nem szól, hogy éhes...
Ebéd után Anna alszik, és Bence is. Ahogy becsukom Anna szobájának ajtaját, és letenném a valagam, abban a pillanatban Bencének kipattan a szeme. Amíg a lányka alszik, addig próbálom lefoglalni, hogy fel ne ébressze nővérét..
Délután megyünk végre ki a homokosba! Itt mindkettő nyugiban van végre! :) Bence persze csak akkor, ha közben ringatom a kocsit, mert nehogy már kicsit leülhessek én is!
Az este a legjobb, Apa itthon van, vacsizunk, ketten imádkozzuk bele a lányba a vacsorát. Jöhet a fürdetés. Először Anna jön, némi kergetőzés után fürdik, megissza a tejcsit, és elfárad !!! Hurrá! :) Aztán jön a kicsi- Fürdés után evés jön, és alszik. Végre a kettő egyszerre!!!! Mi meg Apával nézünk ki a fejünkből, és és csak arra tudunk gondolni, majd elmúlik... Sajnos... :)
régi bejegyzések | a blog kezdőlapja
copyright | design: Beau de Noir, fotó: Irum Shahid (sxc.hu), freeblog sablonosítás: Amby